Craniocervicalis junctio kezelése – Regeneratív terápia
(PICL néven is ismert kezelés, amely mint a hátsó, mind az elülső szalagokat, izületeket kezeli)
Mi a craniocervicalis junctio?
A craniocervicalis junctio (röviden CCJ) az a terület, ahol a koponyaalap és a felső nyaki csigolyák (C0–C1–C2) találkoznak. Ez a zóna biztosítja a fej mozgékonyságát, védi az agytörzset, és fontos erek, idegek haladnak rajta keresztül.
Baleset, rossz testtartás, ízületi kopás, autoimmun betegség vagy kötőszöveti gyengeség miatt azonban instabillá válhat, ami különféle panaszokat okozhat.
Mi a CCJ, és miért válhat instabillá?
A CCJ a nyak legmozgékonyabb része. Itt van az atlantooccipitalis (AO) és atlantoaxialis (AA) ízület, amik a fej le- és hátrahajtását, oldalra döntését és forgatását segítik. A középső rész szalagjai – mint az alar, apical, cruciform stb. – tartják stabilan a C2 nyúlványát (dens), hogy ne mozduljon el a gerincvelő irányába.
Az instabilitás akkor jön létre, ha a szalagok meglazulnak, sérülnek. Ez történhet hirtelen (pl. autóbalesetben, alacsony sebességnél is, akár <20 km/h), vagy lassan (ismétlődő rossz tartás miatt, pl. számítógép előtt görnyedve).
Kockázatok: női nem, vékony, hosszú nyak, alacsony fejtámla az autóban balesetnél, autoimmun betegség (pl. rheumatoid arthritis) vagy genetikai ok (pl. Ehlers–Danlos-szindróma).
Ha laza az ízületi szalag, az ízületek túlmozognak, mikroinstabilitásról beszélünk. Ilyenkor az izmok kompenzálnak, ami izomgörcshöz, fájdalomhoz, idegbecsípődéshez (pl. occipitalis ideg) és később kopáshoz (osteoarthritis) vezet. Hosszabb távon akár ideggyulladás vagy gerinccsatorna-szűkület is kialakulhat a gerincben.
Hogyan diagnosztizáljuk a CCI-t?
A craniocervicalis instabilitás (CCI) diagnózisa főleg a beteg kórtörténetén és tünetein alapul, mert ezek adják a legfontosabb információkat. Például fontos, hogy volt-e baleset, trauma, vagy fokozatosan alakultak ki a panaszok, mint nyakfájás, fejfájás, szédülés vagy fáradtság. Bizonyos antibiotikumok is hozzájárulhatnak a szalagok sérüléséhez.
A fizikális vizsgálat során ellenőrizzük a nyak mozgását, az izmok feszülését, a fájdalmas pontokat és esetleges idegi érintettséget (pl. zsibbadás, gyengeség).
A képalkotó vizsgálatok, mint a konvencionális röntgen, MRI vagy CT, csak kisebb szerepet játszanak, mert nem mindig mutatják ki az instabilitást. Ezek inkább más betegségeket zárnak ki, mint daganat vagy törés, de érzékenységük és specificitásuk nem tökéletes, így mindig a tünetekkel együtt kell értékelni őket.
Dinamikus vizsgálatok (pl. flexiós–extenziós, rotációs MRI, CT vagy DMX) egyre inkább terjednek, hiszen mind az orvos, mind a beteg törekszik a pontos diagnózis felállítására. Azonban fontos tudni, hogy ezekről a mérésekről egyetértés még a szakértők között nincs.
Vannak egyértelmű esetek, amikor a CCI-diagnózist megerősítik, de teljesen kizárni nem tudják. A (pl. flexiós–extenziós, rotációs MRI, CT vagy DMX) vizsgálatok segíthetnek, de korlátozottan.
Klinikánk radiológus csapattal is együttműködik. Ennek keretében van lehetőség dinamikus MRI elvégzésére, radiológus általi kiértékelésre.
Milyen tüneteket okozhat a CCJ instabilitása?
A tünetek változatosak, és néha más betegségekre hasonlítanak, mint a fibromyalgia vagy szédüléses zavarok. Gyakoriak:
- Fejfájás a tarkónál, ami a homlokba, szem mögé vagy fülbe sugárzik (cervicogén fejfájás, gyakran egyoldali, éles vagy lüktető).
- Nyakfájás, merevség, izomfeszülés (pl. nyak- és vállizmokban), vállfájdalom.
- Szédülés, fülzúgás (tinnitus), homályos látás, „agyköd” (koncentrálási nehézség, feledékenység).
- Fáradtság, fibromyalgia-szerű fájdalmak az egész testen.
- Egyéb panaszok: szívdobogás, emésztési problémák, hőhullámok, hányinger (lehetséges a vagus ideg szerepe).
- Súlyosabb esetben: nehéz a fejet megtartani, átmeneti gyengeség vagy zsibbadás jelentkezhet, amely az egész testet érinti; ritkán szemmozgászavar vagy nyelvdeviáció.
A panaszokat gyakran nyaki szalaglazaság okozza, amely mikroinstabilitást hoz létre. Ez az állapot idővel izomgörcsökhöz, fejfájáshoz és idegbecsípődéshez vezethet.
Milyen kezelési lehetőségek vannak a CCI esetén?
A kisfokú instabilitás (WAD 0) általában fizioterápiára jól reagál és spontán gyógyul.
A súlyos craniocervicalis instabilitás (WAD 3-4) esetén idegsebészeti beavatkozásra lehet szükség a maradandó idegkárosodás és mozgáskorlátozottság megelőzése érdekében.
A kettő közötti esetekben (WAD 1–3 fokozat) a betegek gyakran nehézségekbe ütköznek a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés megtalálásában.
Ezeknél a betegeknél regeneratív eljárások alkalmazhatóak, bár az orvosi szakirodalomban még nincs egységes álláspont e kezelések hatékonyságáról.
Hogyan működik a regeneratív kezelés?
A regeneratív (helyreállító) medicina célja, hogy a szervezet saját gyógyító folyamatait aktiválja.
A kezelés során olyan biológiai anyagokat alkalmazunk, mint a vérlemezkékben gazdag plazma (PRP) vagy őssejtekben gazdag csontvelő-koncentrátum (BMC) (LINK TO https://fajdalomklinika.hu/kezelesek/ossejt-kezeles/)Ezek elősegítik:
- az új kollagénképződést,
- a szalagok és ízületi tok megerősödését,
- a vérkeringés és oxigénellátás javulását,
- a nyak egyensúlyának (propriocepció) helyreállítását, a testhelyzet pontos érzését.
A cél a nyaki szalagok stabilitásának visszaállítása, ezáltal a fájdalom csökkentése és a fej-nyak koordináció helyreállítása.
Mikor javasolt a CCJ regeneratív kezelése?
- Craniocervicalis instabilitás (CCI)
- Nyaki eredetű fejfájás (cervicogén fejfájás)
- Whiplash (ostorcsapás) sérülés (WAD) utáni panaszok (WAD grade 1–3)
- Krónikus nyakfájdalom, melyre más kezelés nem hozott tartós javulást, de ilyenkor általában a nyak kezelése elegendő, a CCJ kihagyható, illetve esete válogatja.
Mi történik a kezelés során?
A beavatkozás minimálisan invazív, képalkotó vezérléssel (röntgen és ultrahang) történik.
A szakorvos az instabil területet (pl. atlantooccipitalis – AO vagy atlantoaxialis – AA ízületeket, illetve a szalagrendszert) célzottan kezeli kis mennyiségű PRP vagy BMC injekcióval.
- AO/AA ízületek, hátsó ínszalagok: szedációban, hason fekve, a nyak hajlítva, röntgenvezérelve pozícionáljuk a tűt, kis kontrasztanyaggal ellenőrizzük (DSA-val, hogy ne érjen eret), majd PRP/BMC-t injektálunk.
- MAA LC (középső szalagok): altatásban, háton fekve, a száj nyitva (altatásban, speciális eszközzel védve a légutat).
- Alsó nyaki ízületek: hasonló módon, kis adagokkal.
A beavatkozás után néhány napig enyhe érzékenység, izomfeszülés vagy duzzanat jelentkezhet – ezek a gyógyulás természetes részei.
Hány kezelésre van szükség?
A kezelések száma egyéni, általában 2–4 alkalom elegendő.
Az ülések között 4–6 hét szünet javasolt, hogy a szövetek regenerálódni tudjanak.
Milyen eredmény várható?
A fájdalom és az instabilitás általában fokozatosan csökken.
A betegek többsége már a 2–3. alkalom után jelentős javulásról számol be, és a mindennapi aktivitásuk is javul.
A kezelés hosszú távon a nyaki stabilitás javulásához és a fejfájás, valamint egyéb tünetek gyakoriságának csökkenéséhez vezethet.
Mit mond a tudomány erről a beavatkozásról?
A regeneratív orvoslás iránt világszerte egyre nagyobb az érdeklődés, és a tudományos bizonyítékok száma gyorsan növekszik.
Számos magas szintű (úgynevezett „Level 1”) klinikai vizsgálat bizonyította, hogy az ilyen kezelések — például a csontvelő-koncentrátum (BMC), a vérlemezkében gazdag plazma (PRP), a proloterápia — hatékonyak az ízületi problémák, különösen a térdízületi kopás esetében. Ugyanígy tendinitiseknél (ín-gyulladásoknál), például a teniszkönyök kezelésében is jól bevált módszerek.
Szintén rendelkezünk Level 1 klinikai vizsgálatokkal, amelyek a BMC- és PRP-kezelések hatékonyságát igazolják a deréktáji (ágyéki) porckorongok és kisízületek fájdalmának kezelésében is. A nyaki gerinc területéről egyelőre kevesebb adat áll rendelkezésre, de esettanulmányok már most is azt mutatják, hogy az ortobiológiai (regeneratív) terápiák ezen a területen is ígéretesek.
A C0–C1–C2 szájon át történő kezelése egyelőre a szakirodalomban nincs leközölve, így kísérleti beavatkozásnak számít. Klinikánkon azonban Dr. Stogicza 2010 óta végez ilyen beavatkozásokat, így a szakirodalom hiányossága ellenére nagy tapasztalattal rendelkezik.
Lehetséges mellékhatások
Gyakori, enyhe tünetek:
- helyi érzékenység, duzzanat, izomfájdalom
- torokfájás, ami 24 órán belül elmúlik
Nagyon ritka mellékhatások és szövődmények:
- fertőzés, vérzés, idegérintettség
- átmeneti szédülés, izomgörcs
- súlyos komplikációk (pl. bénulás, stroke, halál, epilepsziás roham, átmeneti vagy tartós idegrendszeri károsodás) nem fordultak elő. Súlyos komplikációk gyakoriságát a szakirodalom hiányossága miatt megállapítani egyelőre nem lehet (ehhez hosszú évek, számos orvosi praxis és több ezer beteg adataira és tudományos publikációjára lenne szükség).
A beavatkozást kizárólag speciális tapasztalattal rendelkező szakember végezheti. Megfelelő röntgenvezérelt tűpozicionálás, kontrasztmintázatok ismerete és kiváló anesztézia garantálja a betegbiztonságot. Az altatás elengedhetetlen a szájon keresztüli (transzorális) megközelítéshez, mivel így biztosítható a torok területének szabad hozzáférése, miközben a légút védett és a beteg mozdulatlan. Ez lehetővé teszi, hogy a tű nagy pontossággal kerüljön bevezetésre a célterületekhez.
Hogyan készüljön fel a beteg?
- A kezelés előtt a nyaki gerinc kezelésében jártas manuálterapeuta végez klinikánkon egy kezelést.
- A kezelés előtt 2 héttel kerülni kell a gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofen, diclofenac) és szteroidok használatát.
- A dohányzás csökkenti a terápia hatékonyságát – érdemes elhagyni.
- A kezelés napján a beteg ne vezessen, kísérővel érkezzen.
- A beavatkozás előtt 6 órával már ne egyen, vizet viszont 2 órával előtte még fogyaszthat.
Utókezelés és életmód
A regeneratív kezelés után javasolt:
- gyógytorna és nyaki stabilizáló tréning megkezdése a kezelőorvos utasítása szerint (6 héttel a kezelés után – előtte nem!)
- fehérjedús étrend és C-vitamin (500 mg/nap) fogyasztása
- fájdalom esetén meleg vagy hideg borogatás, szükség esetén enyhe fájdalomcsillapító (pl. paracetamol, tramadol).