A csigolya összeroppanás kezelése történhet vertebroplasztikával, ami során egy vastagabb tűn keresztül orvosi cementet juttatunk a csigolyatestbe. 

  • Nyitott gerincműtét

Az esetek kis hányadában műtétre van szükség, amikor a gerincvelőt, vagy a kilépő ideggyököt nyomja a csontdarab.

Mikor indokolt a vertebroplasztika?

Amennyiben a konzervatív kezelés nem hoz javulást, a panaszok és a fájdalom fokozódik, stabilizációs műtét válik szükségessé, ami csökkenti a fájdalmat és a további összeroppanás esélyét. Az egyik ilyen gerincstabilizációs eljárás a vertebroplasztika- a csigolya összeroppanás műtéti kezelése.

A csigolya összeroppanás műtéti kezelésére különböző eljárások léteznek, a kezelés szempontjából legmegfelelőbb eljárást a műtétet végző szakorvos határozza meg a kórtörténet és a képalkotó vizsgálatok eredményének pontos ismeretében.

Mi történik a vertebroplasztika során?

Vertebroplasztika során a megroppant csigolyába stabilizáló „csontcementet” juttatunk, ami rögzíti azt, javítva ezzel a gerincoszlop stabilitását.

A beavatkozás során metszés nélkül, egy vastagabb tű kerül röntgen vezérlés mellett bevezetésre a megroppant csigolyába. A tűn keresztül kerül betöltésre a porból és folyadékból kevert, gyorsan (perceken belül) szilárduló „csontcement”, mely szétterül a csigolyatest belsejében.

„Csontcementnek” a poly methyl metacrilat (PMMA) nevű anyagot alkalmazzuk. Ez az anyag nem bomlik le, nem épül át, csak a hézagot tölti ki.

A cement befecskendezéséhez használt tű után maradó sebet sebragasztóval (steril strip) zárjuk, amelyet Ön otthon három nap után eltávolíthat.

Mikor nem alkalmazható az eljárás?

  • Régi, már gyógyult töréseknél a beavatkozás nem javasolt, érdemi javulás ilyenkor nem várható.
  • Bizonyos töréseknél (pl. amikor a gerincvelő fele törik le egy csontdarab, vagy a csigolya már a normális 1/3-anál kisebb) a beavatkozást nem szabad elvégezni.

Mire kell számítani a vertebroplasztika során?

A beavatkozás műtőben zajlik, altatásban, röntgen vezérelve, és a beteg a beavatkozás napján általában haza is mehet.

Milyen veszélyei lehetnek a csigolya összeroppanás műtéti kezelésének?

Mint minden orvosi beavatkozásnak, így a vertebroplasztikának is lehetnek veszélyei és szövődményei.

A komplikációk nagy része enyhe és önmagától megoldódik, ezek kialakulásának esélye kevesebb, mint 3%. Ilyen az átmenetileg fokozódó fájdalom.

A major komplikációk esélye kevesebb, mint 1%, ezek közé tartozik, hogy a „csontcement” a kezelt csigolyából a törésvonalak mentén kiléphet. Ha ez a porckorong irányába történik, kemény képlet kialakulását okozhatja. Kialakulhat továbbá vérzés, a csigolya további törése, valamint a tüdőembólia. A cement gerinccsatornába vagy a gyökcsatornába jutva az ideggyök megnyomódását okozhatja.

Igen ritkán, de előfordulhat a műtéti terület, valamint a környező anatómiai képletek sérülése: inak, izmok, erek, idegek gyulladása, fertőződése. Ezek megelőzésére jellemzően a beteg a műtét előtt antibiotikumot kap.

Mire számíthatok a műtét után?

Komplikációmentes esetben a beavatkozás napján Ön felkelhet és távozhat kórházunkból. A fájdalom általában azonnal csökken, de időnként akár egy hétbe is telhet a fájdalom jelentős csökkenése.

A műtét napjától a teljes mobilitás eléréséig trombózist (vérrögösödést) megelőző injekciós kezelésre (trombózis profilaxisra) van szükség, amelynek beadását megtanítjuk.

A műtét után pár hetes kifejezett gerinckímélet mellett fokozatosan felépített gyógytorna javasolt.

Várhatóan mennyi ideig tart a funkciójavulás és a fájdalommentesség?

Az ily módon megcementezett csigolya további törése, így abból adódó fájdalom nem várható. Másik csigolyák természetesen attól még összeroppanhatnak a betegség (csontritkulás, daganat) előrehaladásával, ezeket ilyenkor hasonlóan lehet kezelni.