A gerinc építőkövei a csigolyák; a csigolyákat az ízületi szalagok tartják össze. A csigolyák között találhatóak a porckorongok, amik mintegy ütközéscsillapítóként működnek a gerincben. A mozgatásért az izmok felelnek. A megfelelő biomechanikához minden elem épsége fontos. Ha valamelyik sérül, a többi egy ideig kompenzál, majd elindul a gerinc degenerációja. Eleinte általában tünetmentesen, majd előbb-utóbb megjelennek a panaszok, kinek hol, attól függ, milyen terhelések érték a gerincet.

Gerincpanaszok kialakulhatnak baleset vagy egy rossz mozdulat következtében, legtöbbször azonban lassan, többszöri microtrauma, túlterhelés, krónikus rossz testtartás vagy kötőszöveti gyengeség talaján alakulnak ki. Gyakori, hogy évekig visszatérően megfájdul a beteg dereka, majd mivel pár nap után megjavul, így ügyet sem vet rá. Mindeközben azonban az instabilitás folyamatosan fokozódik. Eközben myofascialis (izomeredetű) fájdalma lehet a betegnek, érzékeny izomkötegekkel, csomókkal, ami általában nem nagyon zavaró és valamelyest csökken is, például masszázs és torna hatására. Később azonban, ahogy a gerinc, mint biomechanikai egység tovább gyengül, kialakulhat discogen (porckorong eredetű), radikuláris (lábba vagy karba sugárzó, ideggyöki), facet (kisízületi) vagy sacroiliacalis (keresztcsonti) fájdalom.